Hungarian Bible

Psalms 150

Proverbs

Return to Index

Chapter 1

1


 

   Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,  

 

 


2


 

   Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;  

 

 


3


 

   Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;  

 

 


4


 

   Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.  

 

 


5


 

   Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.  

 

 


6


 

   Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.  

 

 


7


 

   Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.  

 

 


8


 

   Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.  

 

 


9


 

   Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.  

 

 


10


 

   Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.  

 

 


11


 

   Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;  

 

 


12


 

   Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;  

 

 


13


 

   Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;  

 

 


14


 

   Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:  

 

 


15


 

   Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;  

 

 


16


 

   Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.  

 

 


17


 

   Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:  

 

 


18


 

   Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;  

 

 


19


 

   Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.  

 

 


20


 

   A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.  

 

 


21


 

   Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.  

 

 


22


 

   Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!  

 

 


23


 

   Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.  

 

 


24


 

   Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;  

 

 


25


 

   És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:  

 

 


26


 

   Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.  

 

 


27


 

   Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.  

 

 


28


 

   Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.  

 

 


29


 

   Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.  

 

 


30


 

   Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.  

 

 


31


 

   Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.  

 

 


32


 

   Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.  

 

 


33


 

   A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.  

 

 


Proverbs 2

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: