| Chapter 1 |
1 |
Ninive terhe; az elkosi Náhum látásának könyve.
|
2 |
Buzgón szerető és bosszúálló Isten az Úr, bosszúálló az Úr, és telve haraggal; bosszút áll az Úr az ő ellenségein, és [haragot] tartó az ő gyűlölői ellen.
|
3 |
Hosszútűrő az Úr és nagyhatalmú, és nem hagy büntetlenül. Szélvészben és viharban van az Úrnak útja, és lábainak pora a felhő.
|
4 |
Megfeddi a tengert és kiapasztja azt, és minden folyamot kiszáraszt. Elfonnyad a Básán és a Kármel, és a Libánon virága elfonnyad.
|
5 |
A hegyek reszketnek előtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétől megrendül a föld, és a világ, és minden, a mi rajta él.
|
6 |
Ki állhatna meg haragja előtt, és ki birhatná ki búsulásának tüzét? Heve szétfoly, mint a láng, és a kőszálak is szétporlanak tőle.
|
7 |
Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és ő ismeri a benne bízókat.
|
8 |
De gáttörő árvízként pusztít annak helyén, és gyűlölőit setétség üldözi.
|
9 |
Mit koholtok az Úr ellen? Elpusztít ő, nem lészen kétszer veszedelem.
|
10 |
Ha annyira összefonódnak is, mint a tüskebokrok, és olyan ázottak is, mint az italuk: megemésztetnek, mint a teljesen megszáradt tarló.
|
11 |
Belőled származott, a ki gonoszt koholt az Úr ellen, a ki álnokságot tanácsolt.
|
12 |
Így szól az Úr: Ha teljes erőben és sokan vannak is, mégis levágatnak és elenyésznek. Megaláztalak téged, de nem foglak többé megalázni.
|
13 |
Most már leveszem rólad az ő igáját, és bilincseidet leszaggatom.
|
14 |
Felőled pedig azt rendeli az Úr: Nevednek ne támadjon többé magva; isteneid házából kivesztem a faragott és öntött képeket; megásom sírodat, mert becstelen vagy.
|
15 |
Ímé a hegyeken örömhírhozónak lábai! Békességet hirdet. Ünnepeld Júda ünnepeidet, fizesd le fogadásaidat; mert nem vonul át rajtad többé a semmirekellő; mindenestől kiirtatott.
|